Októbertől februárig a hideg, szeles időjárással a váta dósa dominanciája befolyásolja szervezetünk működését. Ilyenkor a mozgást irányító, ízületi, bőrszárazságot fokozó minőség átveszi a szerepet, ezért a következő hónapokban különösen ajánlott a váta egyensúlyban tartása.
Amikor februártól májusig megnő a levegő nedvességtartalma (eső, köd, hó), a kapha túlsúlya érvényesül, ebben az időszakban sokan érzik testükben a fokozott váladéktermelődést. A két hideg dósa hatását célszerű meleg öltözékkel, meleg ételek és italok fogyasztásával, meleg olajos masszázzsal, gőzzel, szaunával ellensúlyoznunk.
A pitta hatása a nyári melegben érezhető leginkább, szabályozás nélkül ugyanis túl gyorsan megnő az agni befolyása. Az extra hő hatására könnyen túlérzékenyé válunk, gyulladással, égéssel kapcsolatos problémákat tapasztalhatunk. Fontos a szervezet hűtése, táplálkozásunkban az édes, a keserű és a fanyar ízeket részesítsük előnyben.
Az ájurvédikus testtípusokról bővebben itt tudsz olvasni:
A dósák a napszakokban is kifejtik hatásukat, négy óránként váltakozó intervallumokban.
Reggel hat és délelőtt tíz óra között a kapha nedves, nehéz minősége dominál. Az Ájurvéda ezért a hat óra előtti felkelést preferálja, ugyanis hat után a kevésbé mozgékony, lassúbb kapha-minőség hatására nehezebb lendületet nyerni.
Délelőtt tíz és tizennégy óra között a pitta aktív tüze veszi át a szerepet. Emésztésünk ilyenkor a legerősebb, ezért napi főétkezésünket lehetőleg ebben az időszakban fogyasszuk el.
Kettő óra után a váta szeles, mozgékony hatására szellemileg és fizikailag is aktívak vagyunk, egészen délután hatig.
Este hattól reggel hatig újra megismétlődik a három dósa váltakozása. A kapha lazításra, pihenésre ösztönöz, a pitta hőtermelése a napközbeni szellemi kihívások „emésztését’’, testünk regenerálódását segíti. A váta éjszakai funkciója álmainkat befolyásolja, ugyanakkor ez az aktív energiaminőség jól használható minden hajnali órákban végzett szellemi tevékenységre is.
Namaste
Horváth Tünde
