A ghít (ghee), a “folyékony aranyat” Indiában a védikus idők óta csodálják, minden zsiradék közül a legkiválóbbnak tartják, mind a mai napig elmaradhatatlan kelléke az ősi kultúra vallási ceremóniáinak is. Finom íze és illata mellett számos előnyökkel is rendelkezik: magas hőmérsékletűre melegíthetjük anélkül, hogy megégne, az ájurvédikus gyógyászatban nem csak főzéshez használják, hanem gyógyhatásúnak is tartják, különféle kúráknál terápiás céllal is alkalmazzák. Emésztésserkentő, antioxidáns hatású, az ájurvédikus fiatalító kezelések fontos alapanyaga.
A jól elkészített ghí enyhén édeskés ízű, tiszta és aranysárga színű, hűvös, sötét helyen tárolva hónapokig is eláll.
Házilag is könnyen elkészíthetjük:
Egy vastag falú edényben felforraljuk a vajat, majd a lehető legkisebbre vesszük a lángot, tovább forraljuk. (Ha túl nagy a láng, könnyen megég és kellemetlen szaga lesz.) A tetején összegyűlt habot (a víz, ami elfő) időnként eltávolítjuk. A ghí akkor kész, amikor már nem képződik több hab, aranysárga és áttetsző. Kihűlés után átszűrjük egy tároló edénybe.
